Részletek

Készült: 2026. május 04

 

A Magyar Építész Kamara a tisztújítás során vállalt feladatoknak megfelelően átfogó országos felmérést kíván meghirdetni a szakmagyakorlók között a szakmagyakorlást, az üzleti tevékenységet, a szakmát érintő jogi környezetet, a kamara működését, szolgáltatásait illetően. A felmérést rövidesen közzétesszük.

A felálló új kormányzati struktúra alapján a Kamarának is új felügyeleti szerve, új tárgyaló partnerei lesznek. Kamaránk megkezdte a felkészülést a tárgyalásokra, és ennek keretében a tervezett átfogó felmérés 1 témáját kiemeljük, és annak megjelenését előre hozzuk annak érdekében, hogy a szakmagyakorlóktól érkezett javaslatok, igények alapján tudjuk képviselni a szakma érdekeit.

Kérjük, hogy az alábbi, anonim kérdőív kitöltésével, azt Önt foglalkoztató témákra adott rövid válaszokkal segítse munkánkat! Kérjük, hogy az Ön által javasolt célokat prioritási sorrendben adja meg!

Anonim válaszaikat bizalmasan kezeljük, csak összesítve, statisztikai módszerekkel dolgozzuk fel, betartva az adatvédelemre vonatkozó előírásokat! A felmérés során kamarai azonosítót nem kell megadnia, kizárólag a területi építész kamaráját kell kiválasztania.

Kérjük, hogy a felmérést 2026. 05. 12-én 10.00 óráig beküldeni szíveskedjen!
Az adatkezelés célja: ld. fentebb
Az adatkezelés jogalapja: az érintett személy hozzájárulása, melyet az önkéntes kérdőív kitöltésével ad meg.
Köszönjük, hogy a kérdőív kitöltésével segíti munkánkat, és bízunk abban, hogy a beérkezett adatok alapján pontosabb információk és igények alapján, hatékonyabban tudjuk képviselni tagjaink érdekeit az új kormányzati struktúrában!

https://forms.gle/sdSYx8smQTdkCTFs5

Tutervai Mátyás

MÉK elnök

2026. 05. 04.

Részletek

Készült: 2026. április 21

 

A 2026. április 12-i országgyűlési választásokon a TISZA Párt kapott felhatalmazást a kormányzásra. Várhatóan az új kormány megalakulását követően az építésügyben is változásokra kerülhet sor. Az alábbi cikkben megpróbáltuk kigyűjteni, hogy a TISZA választási programjában milyen jellegű és tartalmú vállalások vannak, amelyek iránymutatásul szolgálhatnak az építésügyben várható átalakításokhoz. Természetesen a gazdasági és adózási módosítások is kihatnak az építőipar szereplőire, de igyekszünk az építésügyet csak közvetlenül érintő programpontokra koncentrálni. A közlekedésfejlesztés területét, valamint a természet- és környezetvédelmet érintő vállalásokat sem említjük, illetve a közbeszerzések átláthatóságára vonatkozó vállalások részleteit sem ismertetjük.

 

Állami építési beruházások szabályozásának átalakítása

TISZA program 43. oldal:
„Az állami beruházások kizárólagos, központosított kezelése és a támogatások megítélése nem hatékony, a korrupció óriási, a beruházások jelentősen túl vannak árazva”.

TISZA program 83. oldal:
„Az építőipari projektek árazása átláthatatlan és következetlen. Az állami beruházások rendszerszinten túl vannak árazva, a beruházások megvalósulását nem a valós szükséglet, hanem politikai látványszempontok határozzák meg”.

A szakmai szervezetek súlytalanok, az előkészítési folyamatokban a szakmai szempontok megjelenítése gyenge. A mérnökképzés és a szakirányú oktatás alulfinanszírozott, nem tud lépést tartani a kor elvárásaival.

A minőségellenőrzés és a szankciók alkalmazása esetleges, a szankcionálást arra használják, hogy a piacról kiszorítsák a konkurens, nem együttműködő vállalkozásokat”.
 

Ezek a programpontok valószínűleg az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény, és a kapcsolódó kormányrendeleti szintű szabályozás átalakítását is előre vetítik.

Kép forrása: Török Máté
 

Egységes piacfigyelés bevezetése, és a mérnöki felelősség helyreállítása

TISZA program 84. oldal:
„Bevezetünk egy egységes, kötelezően használandó szakmai árazó rendszert, amely megakadályozza a túlárazást.

Mesterségesintelligencia-alapú piacfigyeléssel és kormányzati felügyelettel monitorozzuk az építőipari árakat.

Visszaadjuk a felelősségteljes költségvetés-készítés jogát és kötelezettségét a tervező mérnököknek.

A jogszabályokban pontosan meghatározzuk a költségvetés készítéséért felelős személyt”.
 

A fenti programpontok valószínűleg az állami építési beruházásokkal kapcsolatosak, ettől függetlenül azért tartjuk lényegesnek, mert a költségvetéssel kapcsolatos tervezői felelősség bevezetését említi, azzal, hogy – ha jól értjük – az építészek ehhez egy kötelezően alkalmazandó költségvetési programot is kapnak. A BÉK Elnökének 2026. április 14-i, a díjszámítási szabályzatra vonatkozó tájékoztatója IDE kattintva olvasható.

 

A kiemelt beruházások szabályozásának átdolgozása

TISZA program 43. oldal:
„Az országos jogszabályok felülírása lehetőséget ad a környezetvédelmi és örökségvédelmi előírások durva, folyamatos megszegésére”.

TISZA program 83. oldal:
„A beruházások rendszeresen figyelmen kívül hagyják a helyi közösségek akaratát és az építési szabályokat, a környezetvédelmi és örökségvédelmi előírásokat”.
 

Feltételezzük, hogy a fenti felvetések a kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezéseket érint, amelyeket döntően a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatunk meg.

TISZA program 49. oldal:
„Objektív, átlátható keretrendszert alakítunk ki a kiemelt beruházásokhoz”.

TISZA program 84. oldal:
„Átdolgozzuk a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások szabályozását.

Garantáljuk, hogy új nagyberuházás csak a lakosság véleményének figyelembevételével és a helyi körülményekhez igazodva jöhessen létre.

Szigorú műszaki-gazdasági tanulmányokhoz kötjük a kiemelt státusz odaítélését”.
 

A megfogalmazásból úgy tűnik, hogy a kiemelt beruházások rendszere nem szűnik meg, csak a kiemelések feltételrendszere fog átalakulni, szigorodni.

TISZA program 84. oldal:
„Megszüntetjük annak lehetőségét, hogy az önkormányzati építési előírásokat felsőbb jogszabályokkal felül lehessen írni”.
 

A fenti programpont valószínűleg a kiemelő rendeletekben rögzített eltérési lehetőségekre gondol, és nem az országos településrendezési és építési követelmények elsőbbrendűségének megszüntetése a cél. A leglátványosabban az Otthon Start Programhoz kapcsolódó kiemelt beruházások esetében ütköznek egymással a települések helyi építési szabályzatai és a kormányrendeletben történő egyedi követelmények.

 

A szakemberképzés megújítása, az ágazat digitalizációjának támogatása

TISZA program 85. oldal:
„Növeljük a mérnöki kamarák szerepvállalását a képzésben és a szakmai kontrollban.

Kiemelt hangsúlyt fektetünk a modern mérnökoktatásra és a digitalizáció előnyeinek hatékony kihasználására.

Előírásokkal és támogatási programokkal biztosítjuk a digitális megoldások terjedését (BIM, mobilalkalmazások, projektmenedzsment-szoftverek, IoT, drónok)”.
 

A kamarai szerepvállaláshoz kapcsolódik a Magyar Mérnöki Kamara elnökének 2026. április 13-i közleménye, amelyet IDE kattintva olvashatnak el.

 

A nyilvánosság és az átláthatóság támogatása az ÉTDR-rendszerben

TISZA program 85. oldal:
„Növeljük a nyilvánosságot és az átláthatóságot az ÉTDR-rendszer alkalmazásával”.
 

Az építtetők gyakran nem tekintik partnernek az érintett szomszédokat, és nem is osztják meg velük az épület terveit, így a szomszédok már csak akkor szembesülhetnek az épülettel, amikor az „kinő a földből”. Az ÉTDR általános tájékoztatási felületét 2013-ban hozták létre, és egy minimális információt nyújtott az érintettek számára, itt ugyanis legalább a beruházás léptéke, és az utcakép változása felmérhető volt. 2024. augusztus 16. napjától – megszűnt az ÉTDR általános tájékoztatási felülete. Érdekesség, hogy az ÉTDR általános felületének korábbi adatait is törölték, vagyis a 2013 óta a felületre felkerült tájékoztatásokat is elérhetetlenné tették. Az Építésijog.hu rendkívül sajnálatosnak tartotta az ÉTDR általános tájékoztatási felületének kivezetését, és bízunk benne, hogy a fenti programpont azt jelenti, hogy a jogalkotó újra lehetővé fogja tenni a helyszínrajz és a látványtervek megismerhetőségét, mert a lakókörnyezetet és az épített környezetet több évtizedre meghatározó beruházásokat kizárólag a megvalósításukat megelőzően lehet csak érdemben befolyásolni. A nyilvánosság és az átláthatóság biztosítása érdekében az ügyfélkör és az iratbetekintési jog korlátozását jelentő rendelkezések megszüntetése is szükséges. A 2024 augusztusi változásokról szóló tájékoztatóinkat az Építésijog.hu előfizetői az alábbi címekre kattintva olvashatják el: A törvényi előírásoknál is szűkebb lett az építésügyi engedélyezési eljárások ügyféli köre; Korlátozták az ügyfelek iratbetekintési jogát

 

Visszakerülhetnek a településekhez az építésügyi hatósági hatáskörök

TISZA program 84. oldal:
„Az építéshatósági feladatokat visszaadjuk önkormányzati hatáskörbe.”
 

2010. január 1-jén még 394 elsőfokú építésügyi hatóság működött, amelyből 284 volt ún. építésügyi körzetközpont, vagyis már ekkor sem volt minden településen építésügyi hatóság. A jegyzők építésügyi igazgatási feladataikat 2020 márciusában kellett átadniuk az illetékes kormányhivatalnak, a települési önkormányzatok ettől az időponttól nem vehettek részt az építésügyi engedélyezési eljárásokban. Lényegesnek tartjuk, hogy a települések érdemi beleszólást kapjanak a területükön zajló építkezésekbe, de véleményünk szerint csak differenciáltan – a beruházás volumenétől függően – lehet a településekkel megosztani az építésügyi hatósági hatáskört. Meg kell szüntetni az egyes építési tevékenységekhez kötődően a párhuzamos hatásköröket, így például a rendeltetésmódosítás hatósági eljárása és kérdése újra visszakerülhetne az építésügyi hatóság feladatai közé. Számos alkalommal találkozunk azzal, hogy egy közegészségügyi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi követelményt megszegő, közérdeket is sértő állapot rendbetétele ügyében egyszerű nem lehet érdekérvényesíteni, mert az önkormányzat hatásköreit már elvették, a kormányhivatalban működő hatóságok pedig hatásköri (vagy kapacitásbéli) hiányra hivatkozva szintén nem tudnak eljárni. Ez nemcsak az építésügyben, de a környezetvédelmi ügyekben is igaz és mindennapi problémákat okoz. Az fokozattan kiemelendő, hogy sem szakemberei, sem szaktudása nem lenne ehhez a kisebb településeknek, és valószínűleg elegendő ügy sem lenne, ami indokolná a nagyobb számú hatóságot. Az állam részére való átadás fokozatos volt, és együtt járt az engedélyezési eljárások jelentős szűkítésével (például húsz évvel ezelőtt még az utcafronti kerítési is engedélyhez kötött volt). A jelenlegi hatósági rendszer (megyei illetékesség és területi osztályok) megfelel az ügyféli követelményeknek – különösen a teljeskörű elektronikus ügyintézés miatt –, egyes ügyek elhúzódása nem a hatósági rendszer miatt következik be. A településeknek jelenleg a településképi véleményezési eljárásokban lehetőségük van – akár vétóval is – beleszólni az engedélyek megadásába, de sokszor ezzel a jogukkal nem a településképi követelményeket szem előtt tartva élnek. A hatékony főépítészi rendszer fontos lenne, de főleg a kistelepüléseken sok helyen nincs meg az a képzett főépítész, aki be tudná tölteni a jogszabályi feladatát. Azt viszont kiemelten fontosnak tartjuk, hogy minden egyes település ügyfélként részt vehessen azokban az engedélyezési eljárásokban, amelyeknél nem eljáró hatóság. A szabálytalanságok felderítésben sem tud mindig objektív lenni az önkormányzat – gondoljunk csak arra, ha például a település az építtető –, ezért is különösen lényeges lenne, ha létrejönne egy kifejezetten a szabálytalan építési tevékenységek felkutatására szolgáló hatósági rendszer. Tapasztalataink szerint a hatósági döntések végrehajtásának hatékonysága nem olyan fokú, ami kellőképpen visszatartó erőt jelentene a szabálytalanságot szándékosan elkövetőknél. Nem csak jogalkotási feladat, hogy egy bontási vagy átalakítási kötelezésnek minden esetben érvényt is szerezzen az állam.

TISZA program 129. oldal:
„Az önkormányzatok megkapják a jogot arra, hogy a településképükről maguk dönthessenek, beleértve a köztéri hirdetésekre vonatkozó szabályozást”.
 

A településkép-védelmi rendszer legnagyobb problémája nem az, hogy a településképi rendeleteken egyes kiemelt beruházások átléphetnek, hanem az, hogy nincs kellően kidolgozva a településképi kötelezési eljárás szabályrendszere, és a települések nem kapnak segítséget a döntések végrehajtásában. Bízunk benne, hogy a fenti programpont alatt ezen problémák is orvoslára kerülnek.

 

Egyszerűbb és digitalizált építésügyi hatósági eljárások

TISZA program 85. oldal:
„Egyszerűbbé tesszük és digitalizáljuk az építéshatósági eljárásokat.

Biztosítjuk a beruházók, építtetők számára a kiszámítható határidőkre épülő, egykapus ügyintézés lehetőségét”.
 

Az ÉTDR rendszer elfogadható megbízhatósággal működik, az E-Tér felületről azonban ez még nem mondható el, a településrendezési eljárások kezelése nehézkes, nem átlátható, logikátlan és nem követi a jogszabályban rögzítetteket. Jelenleg az építésügyi/településképi eljárások kezdeményezésére és lefolytatására különböző utak vannak előírva: van amit ÉTDR-ben, van amit e-papiron, vagy asp-n kell kezdeményezni, és van olyan amit lehet akár E-térben is (ami erre nem alkalmas). Egységesíteni szükséges a digitális ügyintézési felületeket ezekben az eljárásokban. Arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy 2024. augusztusától már azok a hatóságok sem biztosíthatnak ÉTDR hozzáférést az ügyfeleknek, amelyek – esetleg osztották az Építésijog.hu véleményét, és – úgy gondolták, hogy az érdemi iratbetekintés csak elektronikus úton, az ÉTDR-en keresztül történhet meg. Az ÉTDR-en keresztüli iratbetekintés megszüntetését az Építésijog.hu változatlanul nem látja indokoltnak.

TISZA program 127. oldal:
„Fejlesztjük a kormányhivatalokat és kormányablakokat, biztosítjuk az egyszerű és könnyen hozzáférhető jogorvoslati lehetőséget a közigazgatási ügyekben.”
 

A központi hatóságok távol kerültek az építési helyektől, az ügyfelektől, emiatt a kapcsolattartás, az ügyfélfogadás - a közigazgatási szolgáltatás része - gyakorlatilag megszűnt, illetve – önkéntesen és hatáskör nélkül – az önkormányzatok, főépítészek látták el ezt a feladatot. 2020 márciusa óta több lépésben szűkültek az ügyfelek számára az érdekérvényesítési és jogorvoslati lehetőségek (lásd például: 2020. március 1.: fellebbezés helyett peres eljárás indítható a hatósági döntésekkel szemben), ezért a hatósági rendszer korszerűsítése során mi is szükségesnek tartjuk az érdemi jogorvoslati lehetőségek biztosítását is. A fenti programpont egy általános vállalás, de nagyon reméljük, hogy az építésügyi hatósági eljárásokban is érvényesülni fog. A lakossági jogérvényesítésnek megfelelő súlyt kell kapnia, hiszen a fellebbezések kivezetésével a mérleg átbillent az építtetői oldalra: a jogos érdeksérelmek vizsgálata szinte ellehetetlenült a kizárólagos közigazgatási peres eljárások irányába terelésével, illetve a beruházás megvalósítását követő polgári jogi igények esetleges érvényesítésével.

TISZA program 85. oldal:
„Korszerűsítjük a jogi, hatósági előírásokat, a fölösleges vagy elavult kötelezettségeket megszüntetjük”.
 

Bízunk benne, hogy a hatósági eljárások egyszerűbbé tétele azzal is jár, hogy jelenlegi formájában megszűnik az egyszerű bejelentés. Nincs szükség egy olyan hatósági eljárási típusra, amely csak látszatbiztonságot nyújt az építtetőknek, de az előzetes érdemi hatósági kontroll helyett az építtetőt teszi felelőssé a jogszabályértelmezési problémákért. Kijelenthető, hogy az állampolgárok védelmében az állam, a közigazgatás nem vonulhat ki az építésügyből és nem mondhat le az előzetes kontrollról! 2024. október 1-jén egy átfogó, minden építésügyi jogszabályra kiterjedő módosításra került sor (az Építésijog.hu összefoglaló cikk IDE kattintva érhető el). 2025. december 29-én jelent meg egy, a TÉKÁ-t és további 10 építésügyi, terület- és településrendezési, valamint egy-egy földmérési, földügyi és vagyonkezelési tárgyú kormányrendeletet módosító „salátarendelet” (az összefoglaló cikk ITT olvasható). Az építésügy szerepelői még mindig csak tanulják azt a keretrendszert, amelyben az OTÉK három időállapota és a TÉKA hatályos rendelkezései alapján derül ki, hogy egyáltalán milyen településrendezési és építési követelményeket kell alkalmazni (lásd: Mikor kell az OTÉK korábbi időállapotát és mikor kell a TÉKA előírásait alkalmazni?). Az utóbbi időben rendkívül sok változást éltek át az építésügyben dolgozó szakemberek, ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy a TISZA program megvalósításához szükséges jogszabálymódosításokra lehetőség szerint egy hatálybalépési időpontban, és kellő felkészülési idővel kerüljön sor.

 

Kép forrása: Török Máté
 

Műemlékvédelem – Vállalások

TISZA program 200. oldal:
„Önálló, országos hatáskörű műemlékvédelmi szervet hozunk létre, és több forrást biztosítunk kiállításokra, gyarapításra és digitalizálásra”.

TISZA program 203. oldal:
„A műemlékvédelem visszanyeri szakmai önállóságát, intézményi rangját és erkölcsi súlyát.

Újjászervezzük a műemlékvédelem intézményrendszerét, önálló, más ágazatoktól független csúcsszervet és jogi szabályozást biztosítva számára, amely éppúgy felöleli a hatósági struktúrát, mint a tudományos apparátust és gyűjteményeket, valamint az állami tulajdonú kiemelt műemlékek kezelését.

Visszavesszük az időközben elbocsátott, de még aktív korú és dolgozni vágyó személyi állományt, és az utánpótlás kinevelését is megkezdjük.

Ismét szakmai és minőségi szempontok fogják vezérelni a felújításokat, hogy ne a politikai motiváció vagy a klientúraépítés határozza meg a támogatandó célokat”.
 

A fenti programpontok lényegében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz hasonló szerv létrehozását jelentheti. A szakmai és civil szervezetek tiltakoztak a KÖH 2012. évi megszüntetésével szemben (lásd például az epiteszforum.hu cikkét: A KÖH megszüntetése helyett erős örökségvédelmi központra van szükség, vagy a Levegő Munkacsoport közleményét).

TISZA program 203. oldal:
„Leállítjuk a gazdaságtalan, szakmaiatlan, felesleges vagy olykor egyenesen értékromboló beruházásokat, továbbá intézkedünk a kiárusított műemlékek visszaszerzéséről.

Felújítási terveket készítünk az állami tulajdonú műemlékek állapotának ütemezett és „rászorultsági” elven alapuló konszolidálására, illetve a történelmi belvárosok rehabilitációjára.

Biztosítjuk a műemlék-tulajdonosok számára a szakmai segítséget, illetve a megfelelő anyagi ösztönzőrendszert, hogy a folyamatos karbantartás révén elkerülhető legyen az értékek ma tapasztalható leromlása, s így folytonos állagvédelem válthassa fel az 50 évenkénti kampányszerű beavatkozásokat, valamint a szakszerűtlen alkalmi toldozgatást.

Felülvizsgáljuk a kastélyprogramot és az összes olyan ügyletet, amelynek során értékes műemléképületek ingyenesen vagy más módon átadásra kerültek piaci szereplőknek vagy magánszemélyeknek.

Minden olyan esetben, ahol az ügylet nem volt jogszerű, az államot kár érte, megtesszük a szükséges jogi lépéseket a műemlékek visszaszerzése és/vagy az állam kártalanítása érdekében.”

 

Energiahatékonyság

TISZA program 34. oldal:
„Az energiafelhasználás közel karbonsemleges lesz, Magyarország kiveszi a részét a klímaváltozás elleni küzdelemből. Az energiahatékonyság szemlélete át fogja hatni mind az építészetet, mind az ipart, mivel a legtisztább és legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia”.

TISZA program 68. oldal:
„Az elmaradt energiahatékonysági beruházások miatt az épületek fűtési energiájának a fele kárba vész.”

TISZA program 70-71. oldal:
„A hazahozott uniós forrásokból mintegy 1000 milliárd forintot fordítunk lakossági és vállalati energiakorszerűsítési és -hatékonysági programokra.

A célunk évente 100 ezer lakás energetikai korszerűsítése: Családi Energetikai Programot indítunk, ezáltal a magyar otthonok legalább 25%-a 10 éven belül magasabb energiahatékonyságú lesz, minimális energiaköltséggel lesz üzemeltethető.

Többféle választható megoldást kínálva (szigetelés, fűtéskorszerűsítés, napelemek, hőszivattyús rendszerek, okos megoldások) támogatjuk az energiahatékonysági és korszerűsítési fejlesztéseket, mivel a legtisztább és legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia. A támogatás mértékét az elérendő energiamegtakarítás szintjéhez igazítjuk. A pályázatokat egyszerűvé, gyorssá tesszük.”

 

Véleményünk szerint az energiahatékonyság mint prioritás leginkább felújítási, korszerűsítési támogatási programok indításával, és a zöldenergia szabályozásának könnyítésével, valamint az energetikai követelmények szigorításával valósítható meg.

TISZA program 71. oldal:
„Teret engedünk a szélenergia és a geotermikus energia használatának, mert ezzel egyszerre fokozzuk az energiabiztonságot és csökkentjük a környezet terhelését.

Eltöröljük az új szélerőművek telepítését akadályozó, felesleges korlátozásokat.”
 

2025. december 24-i hatálybalépéssel jelent meg a TÉKA és a Vet. Vhr. (a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet) rövid módosítása, amely több vonatkozásban is könnyített a szélerőművek és a szélerőmű-parkok elhelyezhetőségét és engedélyezését illetően (a tájékoztatónk IDE kattintva olvasható). A fenti programot alapján további szabályozási könnyítések várhatók.

 

Wekerle Sándor Bérlakásépítési és Otthonfejlesztési Program

A TISZA lakáspolitikai programja éles hangsúlyváltást ígér a magyar otthonteremtésben: a hitel- és tulajdonszerzés-központú logika helyett a bérlakásépítést, a szabályozottabb bérleti piacot, az energetikai felújításokat és a lakhatási biztonságot állítaná a középpontba.

A TISZA lakáspolitikai programjának részleteiről az igylakunk.hu oldalon olvashatnak részleteket.
 

A TISZA választási programja

A TISZA közel 240 oldalas választási programja a magyartisza.hu oldalon, illetve az alábbi képre kattintva is elérhető pdf formátumban:


 

______________________________________________________________________________________


Amennyiben a programról, illetve a TISZA egyéb építésügyet érintő terveiről további részleteket tudunk meg, arról haladéktalanul tájékoztatást fogunk adni. Javasoljuk, hogy IDE kattintva iratkozzanak fel az Építésijog.hu Változásértesítő szolgáltatására.

Részletek

Készült: 2026. április 02

Tisztelt Tagjaink!

 

Kamaránk titkársága szabadság miatt ügyviteli szünetet tart április 2-től április 13-ig.

Első ügyfélfogadási nap április 14. kedd.

 

Megértésüket ezúton is köszönjük!

Részletek

Készült: 2026. március 23

2026. március 31. napja.

Felhívjuk a tisztelt tagjaink figyelmét, hogy a 2026. évi éves kamarai tagdíj és nyilvántartási díj első féléves befizetésének határideje: 2026. március 31. napja.

Kérjük a tagjainkat és a nyilvántartott szakmagyakorlóinkat, hogy a határidő betartásával gondoskodjanak a díjak befizetéséről.

A Magyar Építész Kamara 2025. október 30-i Küldöttgyűlése fogadta el a 2026. évi Költségvetést azzal, hogy ennek részeként a 2026. évi tagdíjat 112.000, - forintban állapította meg. A MÉK Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzata szerint a tagdíjból meghatározott éves nyilvántartási díj mértéke 78.400, - Ft.

 

Köszönjük az együttműködésüket.